Az első néhány nap viszontagságos volt, mert éjszaka félig-meddig ülve, nyakpárnával kellett aludnom, - nem egy természetes testhelyzet, szóval sokat voltam ébren éjszaka. De ez igazán semmiség...
A lényeg, hogy túl vagyok a hajbeültetésen, véget ért ez a tortúra, és ezt baromi jó kimondani. Egy hét után már alig látszanak a műtét nyomai. Nagy elismerés jár a műtétet végző sebésznek, mert nagyon tisztán dolgozott. Emlékszem, két évvel ezelőtt komoly fejtörést okozott, hogy mi lesz azokkal a véres pörkökkel, amik a beültetett területet borították. Arról volt szó, hogy maguktól leesnek, ehhez képest a második héten már erős dörzsöléssel kellett őket eltávolítani, és ugye ez egy hülye helyzet, mert én magamtól csak nagyon óvatosan érnék a frissen beültetett hajhoz. Ezen a klinikán viszont semmi ilyesmi, és ez megnyugvással tölt el.
 |
| Hajbeültetés után 1 héttel |
A negyedik napon óvatosan el lehetett kezdeni zuhanyozni a fejemet, és azóta hátul a donorterületen is napról napra szebb. Egyelőre itthon lábadozok, igyekszem kerülni a megerőltetést. Mit mondjak, sose voltam ilyen hosszú ideig a négy fal között, nem vagyok hozzászokva. Szóval mindig nagyon örülök a látogatóknak! Egyelőre a kelleténél is elővigyázatosabb vagyok, de hát valljuk meg, egy ilyen költséges műtét eredményeit senki nem akarhatja veszélybe sodorni. Jól is jön a hirtelen rám szakadt nagy szabadság, most olyan dologra is tudok időt szakítani, amire év közben csak ritkán tudok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése